Kőbányai Világos

A hétvége ismét mozgalmasan telt. A Népligetben megrendezésre került a Streetball bajnokság. A hangulat jó volt. Az önkormányzat VIP csapatában végül nem tudtam játszani, mert el kellett jönnünk, de bemelegíteni azért be tudtam a Fideszes vezetőkkel. Jól esett, amikor az első kosárra dobásom után Pap Sándor alpolgármester megkérdezte, hogy "Te kosaraztál?". Ezek szerint látszik még valami belőle.

Ismét elcsodálkoztunk, hogy milyen szép ez a park, de szomorkodtunk is, hogy nincs a helyén kezelve ez a hatalmas érték. A Kincstúra keretében ládikót is kerestünk a gyerekekkel, de azt sajnos nem találtuk meg, mert nem nyomtattuk ki a kis térképet.

A vasárnap pedig igazi éremesőt hozott a számunkra. A fiammal elmentünk a Pestszentlőrinc Sakk Kupára. Egyre többet fejlődik a fiú a sakknak köszönhetően. A játék mellett javítja kombinációs készségét, megtanítja figyelni, összpontosítani és a versenyszellemet is beleplántálja. Ebben teljesen egyet tudok érteni Révész Máriusszal, a sakk nagyon fontos. Pláne, ha -mint Ő is vasárnap - valaki megnyeri a korosztályában a kupát. Boldogan tértünk haza, és hétfőn mindenkinek dicsekedhetett a sikereivel és a kupájával. Úgy kellett már ez Neki, mint egy falat kenyér, mivel állandóan frusztrálta a gondolat, hogy nincs még érme, míg a nővérének már több is van.

Szerencsére Kira is tovább növelte ezek számát, mert aznap délután ezüstéremmel állított haza a budapesti rocky bajnokságról. Természetesen Ő is nagyon örült. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nem tud szétszakadni.

Este senkit sem kellett ringatni...

Számos nagyszerű országos programsorozat elindulásának lehettünk tanúi az elmúlt években. A torkos csütörtök és a múzeumok éjszakája mellett ilyen a kutatók éjszakája is. Külön öröm volt számomra, hogy ez utóbbi keretében kőbányai program is helyet kapott. Mégpedig a Népligetben lévő Planetárium biztosított sokszínű, ingyenes programokat erre a napra.

Úgy gondoltam tehát, hogy meglepem a feleségem és elviszem péntek este 3 előadásra. Mindketten szeretjük az előadások témáit, a 3D-s vetítés pedig felhőtlen kikapcsolódást és nagyszerű élményeket ígért. Megvolt tehát az esélye egy laza estének és bébicsősz is került a házhoz anyukám személyében.

Amikor megérkeztünk a Planetáriumhoz, hatalmas tömeg fogadott az épület előtt. Ekkor kezdtek el rossz sejtéseim támadni, bár az internetes programválasztás során egyértelműen jelezték, hogy az előadásokra nem szükséges előre regisztrálni. Az épületben is rengetegen voltak, tömött sor kígyózott a vetítőterem bejárata felé. Persze rögtön elkezdtünk érdeklődni, hogy milyen módon lehet bejutni a terembe. A szervezők közölték, hogy már egyetlen előadásra sem lehet bejutni, mivel mindegyikre lefoglalták a helyeket. Ekkor derült ki, hogy regisztrálni ugyan nem kellett, de a nap folyamán személyesen bemenve lehetett helyeket foglalni az előadásokra.

Egy ideig még tanácstalanul álltunk a körfolyosón, majd legalább az ott berendezett kiállítást megtekintettük. Szomorúak voltunk, nagyszerűnek ígérkező program ment tönkre, mint ahogyan még jó pár embernek aznap este.

Annyiszor hallhatjuk, hogy a magyarok nem szeretnek kimozdulni otthonról, hogy nem járnak étterembe, színházba, múzeumba. Ezek az országos programok, az ilyenkor mindenfelé kígyózó sorok az mutatják, hogy dehogynem, csak nem mindegy mennyiért. Ha majd ismételten elmegyünk a feleségemmel ezekre az előadásokra, 9-10 ezer forintot fogunk otthagyni a kasszában. Valószínűleg el fogunk menni, de kíváncsi leszek, akkor is telt ház fogad-e majd minket. Mindenesetre remélem, hogy a rendezők is tanultak az esetből és jövőre már valamiféle regisztrációs rendszert használnak majd a hasonló kellemetlenségek elkerülésére.

Bő egy évszázaddal ezelőtt ez idő tájt még a szőlőszüretelésnek kezdtek neki eleink Kőbányán, sajnos mai utódaiknak csak a szemétszüretelés jut. Pár nappal azelőtt szereztem róla tudomást, hogy szeptember 17-én, szombaton ezt tervezi az önkormányzat. Kicsit szégyenkeztem, hogy így elkerülte a figyelmem az esemény, de azért megpróbáltam összetrombitálni a csapatot. Nehéz volt, kinek erre, kinek arra volt már programja, mindenki igyekezett kihasználni a napsütéses hétvégét.

Szerencsére azért összejött egy öt fős társaság, akikkel eldöntöttük, hogy egy helyen fogjuk szedni a szemetet. A három meghirdetett helyszín közül az újhegyi mellett döntöttünk. (A Csajkovszkij parki jelenlétről tehát lemondtunk, hogy egy helyre koncentrálhassuk erőinket.)

Mikor 10 órára megérkeztünk a találkozó helyre, akkor láttuk, hogy rajtunk kívül és a felszerelést osztogató KDNP-s képviselőn kívül nincs ott senki. Tovább rontotta a hangulatunkat, hogy időközben arról értesültünk, hogy a Csajkovszkij parki szemétszedés érdeklődés hiányában elmaradt. Ekkor jöttem rá, hogy valószínűleg az elégtelen szervezésnek köszönhető a gyér részvétel.

Szép idő volt azonban, így az öt felnőtt és a velünk lévő rakat gyermek nekifogott a szemétgyűjtésnek a tó körül. Itt jegyzem meg, hogy szerintem nagyon fontos lenne, ha az ilyen programokra gyermekeinkkel mennénk el, így nevelve is őket arra, hogy ne szemeteljenek és viseltessenek felelősséggel környezetükért.

A tó környéke nem volt igazából – látható, feltűnő – mértékben szemetes. Volt néhány flakon, csipszes zacskó, de a szemét nagy részét az eldobált cigarettacsikkek alkották. Nem mondom babra munka, munkáskesztyűben egyenként felszedegetni a bűzrudak el nem szívható végét, de milyen könnyű elegáns mozdulat kíséretében elhajítani. Láthatóan az emberek többsége a csikk eldobását nem gondolj szemetelésnek.

A másik dolog, amiről be tudok számolni, az az aljnövényzettel benőtt bokros területek állapota. Ezeket nyilvános WC-ként használják az emberek mutatva, hogy mekkora igény lenne az emberek részéről ilyen illemhelyekre. A képviselőtestületben már egy éve elhatároztuk, hogy kihelyezésre fognak kerülni ilyenek, de az indoklások szerint mindig közbejött valami (Pl.: kivitelezési problémák, tulajdonosi hozzájárulások elmaradása). A kivitelezésre nincs ugyan rálátásom, de azért nehezen fér a fejembe, hogy a sors milyen szörnyű összeesküvése kellett ahhoz, hogy Kőbányán még mindig nincs nyilvános illemhely.

Ugyanakkor jó dolgokkal is találkoztunk a tó környékén. A horgászni kijárók elég jó kis közösséget alkotnak meglátásom szerint. Ami pedig a koronát feltette a dologra, hogy bográcsban valamilyen finomság főtt az egyik pihenőnél. Szintén jól esett, hogy többen is megköszönték a szemétszedést a kint lévők közül.

Miután végeztünk a tó körül, még sort kerítettünk egy játszótérre is a 10 emeletes házak között. Itt is jól elbeszélgettünk az ott tartózkodókkal és további dicséreteket zsebelhettünk be. Valaki azért megmagyarázhatná nekem, kinek volt az az ötlete, hogy a játszóterek környékét tüskés bokrokkal kell körbevenni. Nemcsak hogy balesetveszélyesek és a gumilabdákat is kiszúrhatják, de a szemetet is képtelenség kiszedni belőle.

Ekkor ismét valami jó dolog történt. Visszatérve a kiinduló helyünkre megismerkedtünk egy Tavas utcai lakossal, aki szintén gyűjtötte a szemetet. Elmondása szerint, amikor ideköltözött, áldatlan állapotokat talált a környéken. A kutyafuttató környéki bokrok belseje minden elképzelhető szemetet rejtett. Hiába volt télvíz ideje, magányos hősünk nem állhatta a látványt és teljesen kipucolta a környéket. És láss csodát, ezután az önkormányzat is jobban el kezdett foglalkozni a területtel, visszametszette a bokrokat. Így már csak a meglévő állapotot kell fenntartani, mely azonban még így is folyamatos munkát igényel a fiatalembertől.

Ezek után mesélt a társasházuk körül saját erőből kialakított és gondozott kertjükről is. Nem bírtuk ki, hogy ne vessünk rá egy pillantást. Jó volt látni, hogy a hétköznapjainkat eluraló rosszabbnál rosszabb hírek ellenére az emberekben még él az összefogás és saját erejükből képesek tenni környezetükért.

Mivel a társaság már szétszéledőben volt, elbúcsúztunk egymástól. Azonban nem akartunk üres járatot, Lapos Péterrel hazafelé még egy órát szemetet gyűjtöttünk a Harmat utca környékén. Már egyedül voltam, amikor a Hofi park hátsó részéről, a sportpályák felől jó kis zene ütötte meg a fülem. Mintha csak tudták volna, hogy már nagyon fáradt vagyok, AC/DC-vel szórakoztattak az úttest túloldaláról. Hogy emiatt-e, vagy azért, mert fáradt voltam, de már elég lassan haladtam ezen a részen. Végül mégis csak elértem a Csombor utcáig. Az összegyűjtött zsák szemetet odaraktam az egyik kuka mellé és hazamentem. Otthon szerencsére finom ebéd várta az elcsigázott szemétszedőt. Nyúzott voltam, de boldog is. Tettem valami láthatót a környezetemért, Kőbányáért. Remélem legközelebb, jobban elő lesz készítve az esemény és sokkal több kőbányaival együtt szüretelhetjük a szemetet.

Tisztelt kőbányai választópolgárok!

Kedves szimpatizánsaink!

A 2010. évi önkormányzati választások lezajlottak kerületünkben is. Ennek során az LMP is megmérettette magát, aminek következtében az Önök szavazatai alapján képviselői mandátumot nyertem a kőbányai képviselőtestületben.

Köszönet minden választópolgárnak, aki elment szavazni és külön köszönet azoknak, akik az LMP-t tisztelték meg szavazatukkal. Nagy jelentőséggel bír számunkra, hogy Kőbányán is volt 1621 olyan választópolgár, akik amellett tették le voksukat, hogy az LMP kerületi szinten is erőteljesebben hallathassa hangját. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megszolgáljuk a belénk vetett bizalmat és négy év múlva már ne az új szereplőben való bizalom motiválhassa irányunkba a szavazókat, hanem a Kőbányán kifejtett munkánk.

Ennek első lépéseként, immáron az eredmények ismeretének függvényében, ismételten fel szeretném hívni a tisztelt választópolgárok figyelmét, hogy számítok az Önök közreműködésére is abban, hogy átlátható módon és ami szintén nagyon fontos, írásban lefektetett, konkrét megkötések  alapján – gyakorlatilag egy Önökkel megkötött munkaszerződéssel – folytathassam képviselői munkámat. A szerződés részleteit megtalálhatják kerületi honlapunkon:

http://kobanya.lehetmas.hu/hirek/140/ilyen-meg-nem-volt/

illetve a Kőbánya.infon is:

http://www.kobanya.info/index.php?option=com_content&view=article&id=1866:ilyen-meg-nem-volt-a-kbanyai-lmp-komolyan-gondolja&catid=42:kozelet&Itemid=84

Értek már vádak azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen szerződés demagóg és azt a látszatot kelti, mintha már rögtön a választópolgárokhoz fordulnánk segítségért. Én viszont úgy gondolom, hogy szép dolog a politikusokba vetett bizalom, de mégis csak elképesztő dolog, hogy a politikusok az egyetlenek, akiket nem köt legalább anyagi felelősségvállalás a „munkáltatójukhoz”, vagyis Önökhöz, választópolgárokhoz.

Kérem továbbá Önöket, hogy pártszimpátiától függetlenül forduljanak hozzám bizalommal, küldjék el számomra javaslataikat, ötleteiket. A képviselőtestületben nem pártkatonaként fogok helyet foglalni, hanem Kőbányáért tiszta szívéből tenni akaró helyi politikusként. Ebben a munkámban csak egy dolog fog vezérelni, hogy szeretett Kőbányánk jobbításáért munkálkodhassam bárkivel, aki ugyanígy gondolja.

Köszönöm megtisztelő bizalmukat!

Tisztelettel:
Tóth Balázs
megválasztott képviselő
Kőbánya

Tisztelt Látogató!

Köszöntöm blogomon. Tóth Balázs kőbányai LMP-s önkormányzati képviselő vagyok. Ezen az oldalon szeretném tartani a kapcsolatot a kőbányaiakkal.