A hétvége ismét mozgalmasan telt. A Népligetben megrendezésre került a Streetball bajnokság. A hangulat jó volt. Az önkormányzat VIP csapatában végül nem tudtam játszani, mert el kellett jönnünk, de bemelegíteni azért be tudtam a Fideszes vezetőkkel. Jól esett, amikor az első kosárra dobásom után Pap Sándor alpolgármester megkérdezte, hogy "Te kosaraztál?". Ezek szerint látszik még valami belőle.
Ismét elcsodálkoztunk, hogy milyen szép ez a park, de szomorkodtunk is, hogy nincs a helyén kezelve ez a hatalmas érték. A Kincstúra keretében ládikót is kerestünk a gyerekekkel, de azt sajnos nem találtuk meg, mert nem nyomtattuk ki a kis térképet.
A vasárnap pedig igazi éremesőt hozott a számunkra. A fiammal elmentünk a Pestszentlőrinc Sakk Kupára. Egyre többet fejlődik a fiú a sakknak köszönhetően. A játék mellett javítja kombinációs készségét, megtanítja figyelni, összpontosítani és a versenyszellemet is beleplántálja. Ebben teljesen egyet tudok érteni Révész Máriusszal, a sakk nagyon fontos. Pláne, ha -mint Ő is vasárnap - valaki megnyeri a korosztályában a kupát. Boldogan tértünk haza, és hétfőn mindenkinek dicsekedhetett a sikereivel és a kupájával. Úgy kellett már ez Neki, mint egy falat kenyér, mivel állandóan frusztrálta a gondolat, hogy nincs még érme, míg a nővérének már több is van.
Szerencsére Kira is tovább növelte ezek számát, mert aznap délután ezüstéremmel állított haza a budapesti rocky bajnokságról. Természetesen Ő is nagyon örült. Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nem tud szétszakadni.
Este senkit sem kellett ringatni...
