A 2012. szeptember 20-i képviselő testületi ülés a költségvetés és az oktatás körül forgott.
Mégsem ezzel kezdem, hanem egy kellemetlen eseménnyel, mely az ülés elején történt. A Jobbik szerette volna két bizottságban kicserélni az embereit. Az ezt előkészítő napirendi pont a 35. volt. Tokody képviselő úr szerette volna előre venni a napirendben, lévén a két új tag jelen volt a teremben és azt remélte, hogy megválasztásuk után azonnal le is tehetik az esküt. A polgármester viszont jelezte, hogy konkrét kérdés nem fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy az eskütételre a mai nap kerüljön sor, nem is készült így, szóval csak következő alkalommal lehet róla szó. Ez egy újabb példája annak, hogy ha az emberek emberi hangon beszélnének egymással, akkor előrébb juthatnánk. Az új tagokat a végén természetesen megszavazta a testület.
Az első három napirendi pont a költségvetést érintette. A legnagyobb viták a költségvetési koncepció körül alakultak ki. A koncepcióban szoktuk felvázolni, hogy milyen elvek és irányvonalak mentén kívánjuk majd megalkotni a következő érve szóló költségvetésünket. Nekem, mint a Pénzügyi Bizottság elnökének egy véleményt kellett írnom a koncepcióról, amit a bizottság megvitatott és a Testület elé terjesztett. A Pénzügyi Iroda munkatársaival el is készült a véleményezés és a testület elé is került. Ebben leírtuk, hogy ahhoz, hogy jó koncepció születhessen, annak alapfeltétele, hogy az állam felől megszülessenek alapvető jogszabályok és jól kivehető irányvonal mutatkozzék az önkormányzatok irányában. Ezek sajnos nem születtek meg, így tehát csak nagyon elnagyoltan lehetett megbecsülni az előirányzatokat. Magyarul megmondva eleget tettünk a jogszabályi követelményeknek a koncepció elfogadásával, de sokkal okosabbak nem lettünk. Azt ugyanis, hogy szűkíteni kell az önkormányzat önként vállalt feladatait, hogy felül kell vizsgálnunk a korábban megkötött szerződéseinket mindenki tudta eddig is, aki valamennyire is követte a Hivatalban zajló eseményeket.
A napirend tárgyalásához két kerületi vállalkozónak is volt hozzáfűznivalója. Szörnyű volt látni, ahogy az állami igazságtalan adórendszer megnyomorítja és ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat. Ezeket a problémákat nem oldja meg a rendszer ilyen-olyan toldozgatása, itt alapjaiban kell átszabnunk az adórendszerünket, ha azt akarjuk, hogy a kis és közepes vállalkozásaink életben maradjanak. Ezek a kérdések túlmutatnak az önkormányzat hatáskörén.
Részben ide tartozik a másik nagy indulatokat kiváltó 20. napirendi pont, az önkormányzati fenntartású iskolák működtetéséről szóló szándéknyilatkozat. Az ennél a napirendi pontnál történtek nekem sokkal jobban fájtak, mint a költségvetés kapcsán egymás fejéhez vagdosott dolgok. Az ugyanis nem volt kétséges, hogy az önkormányzat arról fog nyilatkozni, hogy továbbra is működtetni fogja az iskolákat, mivel jogszabályilag nem is dönthetett volna másképp. Ezen a ponton jött be viszont az én módosító javaslatom. Azt indítványoztam, határozzunk róla, hogy már most üljünk le az iskolaigazgatókkal és oktatási szakemberekkel és dolgozzunk ki egy vészforgatókönyvet, hogy mit tesz az önkormányzat, ha azt tapasztalja, hogy január 1. után csökken az oktatás színvonala a kerületi iskolákban. Ne januárban kezdjünk el vakarózni, hanem addigra legyen egy kidolgozott stratégiánk.
A fideszes vezetésben sok tanárember van. Láttam is rajtuk, hogy komolyan elgondolkodnak a dolgon... és aztán leszavazzák. Mi járhatott a fejükben?
„Ellenzéki módosító, tehát nem mehet át”. Nem olyan terület, nem olyan fajsúly, ahol ezzel kellene számolni.
Személyem iránti ellenszenv? Kizártnak tartom, valamennyi képviselőtársammal – Kőbánya érdekében – igyekszem a jó munkatársi viszony kialakítására.
Nincs rá jogkörünk? Hamis állítás! Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) megbízott elnöke az alábbiakat nyilatkozta a konzervatív irányultságú Magyar Hírlapnak: „– Az „egyenlősítéssel” nem esik majd látványosan egyes jó iskolák színvonala?
– A törvényben rögzítetteken túl az önkormányzatok – a sajtóhírekkel ellentétben – köthetnek egyedi megállapodásokat. Amelyeknek anyagi lehetőségei megengedik, változatlanul finanszírozhatják az olyan többletszolgáltatásokat, mint például a nyelvi előkészítő osztályok vagy az úszás-, esetleg lovaglásoktatás.”
Józsefvárosban átment ez a javaslat, itt nem. Érthetetlen.
A 6. napirendi pontnál a rendőrségi tájékoztatónál kifejtettem, hogy az önkormányzat jelentős anyagi támogatást nyúlt minden évben a rendőrségnek, mégsem tűnik úgy, hogy a kerület feletti vezetésük igyekezne az itteni állapotokat javítani, például az állomány engedélyezett létszámra való feltöltésében. Reményemnek adtam hangot, hogy a közelmúlt béli és még ezután is zajló átszervezések kapcsán ebben előrelépés lesz.
A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat beszámolójához is szerettem volna hozzászólni, a dicséret mellett némi kritikát is megfogalmazni a munkájukkal kapcsolatban. Szemtanúk szerint teherautók mozognak úgy a területen, hogy az arra járó Őrszolgálat nem kérdezi meg tőlük, hogy kik ők és mit csinálnak a területen. Azonban Agócs Zsolt képviselőtársam hozzászólásában hasonló dolgokról számolt be, ezért feleslegesnek tartottam elismételni az általa mondottakat.
Fontosabb ügy volt még a lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló önkormányzati rendelet elfogadása. Itt precíz jogi munkának lehettünk tanúi a Jegyző úr részéről, mind ellenzéki, mind kormányoldalról dicséretet kapott a rendelet összeszedettsége, áttekinthetősége miatt.
A többi napirendi pontnál nem voltak jelentősebb viták.
